Címlap News

PostHeaderIcon
Hírek

PostHeaderIcon Közérdek a méhészek támogatása?

There are no translations available.

Mind a növénytermesztés, mind a kertészeti ágazat termelékenysége nagymértékben függ a méhek beporzó tevékenységétől. Ezért a szakbizottság az ágazat számára rendelkezésre álló támogatások fenntartását kéri az EB-től – olvasható az MTI-n.

Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága tegnapi állásfoglalásában arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az ágazat számára rendelkezésre álló támogatásokat a jövőben is tartsák fent, sőt, azokat növeljék meg a 2013 utáni Közös Agrárpolitika keretein belül. Az állásfoglalásról az EP várhatóan a novemberi plenáris ülésen szavaz.

Az állásfoglalás-tervezet összefoglalja többek között a méz forgalmazásával kapcsolatos kérdéseket, az árak ingadozását és a méhek pusztulása okozta nehézségeket. A tervezet szerint a jövőben javítani kellene a méztermelés alakulásával kapcsolatos statisztikai adatok előrejelzését, jobban össze kellene hangolni az Unión kívülről importált méztermékek ellenőrzését, valamint a méhészeti kutatási programok fejlesztését.

A méheknek a termelési hozamok fenntartásában megkerülhetetlen szerepe van. Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő ezért azt indítványozta, hogy a beporzást, mint szolgáltatást, sorolják a környezeti közjavak kategóriájába. E közérdekű szolgáltatásért a méhészek számára pénzügyi támogatást kellene nyújtani.

 

forrás: agrarszektor.hu

 

PostHeaderIcon Országos mézellenőrzést rendelt el a miniszter

There are no translations available.

A vidékfejlesztési miniszter azonnali hatállyal országos, teljes körű mézellenőrzést rendelt el.

Fazekas Sándor kijelentette: megengedhetetlen, hogy az utóbbi időben ismeretlen eredetű illegális, antibiotikummal fertőzött méz jelent meg a hazai piacon.
A vizsgálatot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai a mai nappal megindítják a mézcsomagolóknál és a mézforgalmazóknál. 
Az élelmiszer biztonság fokozott védelme érdekében július 20-tól életbe lépett hazánkban a másodlagos élelmiszervizsgálat. A hivatal folyamatosan szigorú ellenőrzéseket végez a raktárakban és az áruházláncoknál és határozottan fellép a szabálytalanságokkal szemben.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium
 

PostHeaderIcon Tavaszra felszökhet a méz ára

There are no translations available.

Aligha kerül be a méhészek aranykönyvébe az idei esztendő.
Az elmúlt ötven évben még sosem volt ilyen gyenge az akácmézhozam; tavasszal akár jelentősen is emelkedhet az ínyencség ára. — Az akácmézről talán jobb nem is beszélni Békés megyében sem — értékelte az elmúlt hónapokat Zsibrita Pál, mezőberényi méhész.
A szakember elmondta, az egész országban nagyon gyengén alakultak a hozamok, kivételt talán egyedül Baranya jelent az „akácválság” alól. A méhésznek repcemézből jó, vegyes mézből közepes mennyiség jött össze, ám összességében az idei év gyengébben sikerült a közepesnél. — Félő, hogy a mennyiség visszaesése miatt sokan árat emelnek majd tavasszal — adott előrejelzést a közeljövőről Zsibrita Pál, aki kérdésünkre elárulta, hogy az elmúlt néhány évben négy-ötszörösére emelkedett vásárlóinak száma, sokan elfordultak ugyanis az áruházaktól.
Zsibrita Pál felvetésünkre megerősítette, hogy a közelmúltban sok fiatalember is belevágott a méhészkedésbe, őmaga is négy ifjú szakembernek segített az elindulásban, ám mára szinte mindannyian felhagytak a próbálkozással. — Hosszú évek tapasztalatára van szükség ahhoz, hogy jól menjen ez a munka — hangsúlyozta.

Tegnap kilátogattunk a békéscsabai piacra is, ahol Turbucz Betti eladó lapunknak elmondta, hogy a vevők körében az akácméz a legnépszerűbb, míg a képzeletbeli eladási lista második helyén a vegyes méz áll. A többi fajtával még most ismerkednek az ínyencség kedvelői. - Az elmúlt 50 év leggyengébb akácméztermése volt az idei.
Változékony, esős, szeles idő jellemezte az akácvirágzás három hetes időszakát. A méhek nem tudtak gyűjteni, nem mézelt az akác, nem volt ideális a hőmérséklet — erősítette meg az információt Árgyelán János. A megyei szaktanácsadó úgy fogalmazott, egy átlagos évhez képest az akácméztermésnek csupán az egynegyede jött össze idén. Békés megyében a repce, az akác és a napraforgó a meghatározó növény méhészeti szempontból. De az olajretek, a mustár és az olajtök is biztosít méhlegelőt. A napraforgó alulmúlta a várakozásokat. Olajretekről, mustárról és olajtökről szinte semmit sem pergettek a méhészek. Így az idei évről az időjárás miatt elmondható: katasztrofális volt a méhészek számára. Idén először pályázhatnak az Év méze 2010 cím elnyerésére a megye kistermelői.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szervezetének az a célja, hogy öregbítse a magyar termelői méz hírnevét  nyilatkozta Árgyelán János szaktanácsadó. A mézek kontrolljával, az eredmények nyilvánossá tételével kívánják a természetes magyar mézekre felhívni a figyelmet. Az érzékszervi zsűrizés és a laboratóriumi vizsgálat után — amellyel biztosítják, hogy a legjobbak kapjanak díjat — az eredményt a III. Gyulai Mézeskalács Fesztiválon, december 11-én hirdetik ki.

Forrás: www.elestar.hu/2010/hirek/gazdasag

 

PostHeaderIcon Kevesebb méz, magasabb árak

There are no translations available.

A kivitelre jutó méz külföldi fogyasztói árának sokszor csak a húsz százalékát kapják a magyar méhészek, hiányzik az összefogás. A hazai piacon túlsúlyba került az akácméz, míg az aszályt kevésbé tűrő repcéből sokkal kevesebb méz került a polcokra. A kisebb termés azonban feljebb tornázta a méz felvásárlási árát.Az egy főre jutó éves fogyasztás már meghaladta a fél kilogrammot, az uniós átlag 0,7 kilogramm. Míg tavaly az aszály okozott problémát a méhészeknek, az idén a csapadékos időjárás nehezíti meg a méhcsaládok helyszínre – például a repcetáblák közelébe – szállítását, bár az ágazat szempontjából a csapadékos idő még mindig jobb, mint a szárazság.

„A méhészeknek összességében gyenge közepes termésű év volt a tavalyi, mivel az azt megelőző évben termelt huszonnyolcezer tonna mézhez képest tavaly csak 22-23 ezer tonna méz készült” – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

A szakember szerint a legnagyobb gondot a múlt évben az aszályos tavaszi időjárás okozta, így a rövid gyökérzetű, lágy szárú növények – például a repce, a selyemkóró, a napraforgó – szinte semmi mézet nem adtak. Az akác viszont mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően nem sínylette meg a szárazságot, sok mézet adott. A méz felvásárlási árára azonban jótékonyan hatott a kínálat szűkülése. A távirati iroda adatai szerint a virágmézért kilogrammonként hatszáz forintot, az akácmézért nyolcszáz forintot fizetnek a nagybani felvásárlók, azonban üvegbe csomagolva, tehát közvetlen értékesítésnél már magasabb az ára.

A fogyasztásban a méz árának emelkedése nem érződött, mivel továbbra is nőtt a méz iránti kereslet hazánkban. Az egy főre jutó éves mézfogyasztás már meghaladta a fél kilogrammot, az uniós átlag 0,7 kilogramm. A méz felét közvetlenül, míg a másik felét az élelmiszerüzleteken keresztül értékesítik. A hazai méz mintegy nyolcvan százalékát exportálják, elsősorban az olasz, a német és a francia piacra. Bross Péter szerint a kivitelre jutó méz külföldi fogyasztói árának sokszor csak a húsz százalékát kapják meg a magyar méhészek, mert a rendszerváltás óta nem sikerült még a szakmának összefognia és egységesen lobbiznia a magasabb felvásárlási árért.

A világpiaci mézár három amerikai dollár körül mozog kilogrammonként, a bizonytalan eredetű és minőségű mézek ára – amelyek főleg az ázsiai térségből származnak – 1,2-1,5 dollár körül ingadozik. (Az elmúlt öt évhez viszonyítva a tavalyi export mennyisége volt a legkisebb, mindössze tizenötezer tonna méz hagyta el az országot a 2008-as huszonötezer-ötszáz tonnás mennyiséggel szemben. A méz felvásárlási ára azonban – a kisebb termésnek köszönhetően – tavaly magasabb volt, mint a megelőző évben.).

“A magyar méz renoméja egyébként kitűnő külföldön. A korábbi mézhamisítási botrány csak hazánkra volt jellemző, és az sem a szakmára, inkább azokra a kereskedőkre, akik tisztességtelenül üvegezték a hamisítványokat” – hangsúlyozta az OMME elnöke. Magyarország tavaly négyszázhatvan tonna mézet importált, ami jelentős csökkenés a korábbi évekhez képest, mert volt, amikor a behozatal a háromezer tonnát is elérte.

„Az importmézről nem rendelkezünk adatokkal, így azt sem tudjuk, hogy ez a mennyiség hordós vagy üveges kiszerelésben kerül-e Magyarországra. Ezek nagy része a nagy élelmiszerláncok polcairól jut a vásárlók asztalára” – mondta Bross Péter. A méhek telelése jól sikerült, s a méhészeti egyesület elnöke szerint nincsen országosan tapasztalható jelentősebb méhveszteség. A változatos időjárású tavaszban egyenletesen, szépen fejlődtek a méhcsaládok, és a méhészek várják a jó időt, hiszen most már virágzik az egyik legtöbb mézet adó növény, az akác.

Forrás: Agroline

 

PostHeaderIcon Elítélt méhtolvajok

There are no translations available.

Örömmel tájékoztatjuk a méhésztársakat méhlopás ügyben megszületett Bírósági ítéletekről. Nyilván nem az ad okot az örömre, hogy lopják a méheket, hanem az, hogy végre születtek ítéletek a tolvajok ellen. Ügyvédek, ügyészek, megyei Bíróságok szóvivőivel történt egyeztetést követően megtudtuk, hogy jogilag teljesen korrekt eljárás a bírósági ítéletek elítéltjeinek nevén nevezése. Már a vádemelés pillanatától kezdve jogszerű a vádlott nevének sajtóban történő közlése. Így, első alkalommal írhatjuk le méh-tolvajok neveit a lakhelyük szerinti település megnevezésével.

- A Szarvasi Városi Bíróság ez év január 19-én Nagy Lajos gyomaendrődi méhészt méhlopás bűntettében bűnösnek állapította meg és egy év börtönbüntetésre ítélte, melyet 2 év próbaidőre felfüggesztette. Fellebbezésnek helye nincs.

- A Csányi-méhészetből összesen hat alkalommal loptak méheket és eszközöket az elmúlt egy évben. Ebből, a vádlottra két esetet bizonyítottnak vélt a Bíróság és első fokon október 19-én ítéletet hirdetett. Ennek értelmében Kovács Péter (Hernád) vádlott bűnös, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, ezért a Bíróság 2 évi és 4 hónapi börtönre mint fő, és 2 évi közügyektől eltiltásra mint mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az elítélt fellebbezhet. Egyelőre ez az eddig ismert legsúlyosabb büntetés, amit méhek lopásáért megítéltek! Csak üdvözölni tudjuk a Bíró hozzáállását!

- A Ceglédi Városi Bíróság július 28-án Májer György újszilvási lakost találta bűnösnek méhlopás vétségében. Ezért őt a Bíróság 240 napi tétel, napi tételenként 2500 forintban meghatározott pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén azt fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni (25 000 Ft/hónap, azaz a kiszabott 600 000 forint pénzbüntetés 2 év szabadságvesztésnek felel meg). A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

 
<< Start < Prev 1 2 3 4 5 Next > End >>

Page 1 of 5
Who is online
We have 5 guests online
Termékeink
Gallery
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa31
mod_vvisit_counterTegnap39
mod_vvisit_counterHéten784
mod_vvisit_counterMúlt héten386
mod_vvisit_counterHónapban1448
mod_vvisit_counterMúlt hónapban1859
mod_vvisit_counterMinden nap580725

We have: 5 guests online
IP:: 3.85.245.126
 , 
2019 Oct 18